''Bejárni a hajdani nagy kereskedővárosokat, a Selyem Út mesés kincseit rejtő tartományokat, látni a hófödte hegyeket és eljutni oda ahol Csoma Sándor vélte a magyar Őshazát... ez az embertpróbáló feladat" (Vámbéry Ármin)

2012. szeptember 18., kedd

Hajnal a Fűszer Bazár tövében



Hajnal szeretett Isztambulomban. Barátommal úgy döntöttünk, nincs értelme elpazarolni alvásra pár órát, inkább ellődörögjük a Fűszer Bazár nyitásáig az időt. A Selyem Út egyik legfontosabb állomása előtt álltam. Az Egyiptomi Bazár néven is ismert hatalmas keleti kereskedelmi központ világhirűvé elsősorban a keleti fűszerek változatos felhozatala miatt vált, de hagyományos szabályzata és tradicionális élete is kiemeli az isztambuli bazárok sorából. A kora középkorban már létezett a mai épület elődje, ahol örmény, olasz, perzsa és zsidó kereskedők rakodták ki a messzi távolkeletről hozott portékájukat. A török hóditás után az élet annyit változott, hogy a magas bizánci illetékek helyett a jó szultánok alacsony kereskedelmi illetékkel tették még pezsgőbbé ezt a helyet. A hely szelleméhez hozzátartozik a családi hagyományként ápolt apáról-fiúra szálló mesterség: a fűszerkereskedőség. Ami egyfajta társadalmi státuszt is jelentett. Nem mindenki árulta a Világ túlsó részéről nagy nehézségek árán szállitott teafüveket, borsot, kardamont és mindazt ami az ételeknek évszázadok óta a "sava-borsa". A Fűszer Bazár sokadjára ismét lenyűgözött. Elindulok, hogy végigjárjam a fűszerek útját. Isztambultól Xianig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése