''Bejárni a hajdani nagy kereskedővárosokat, a Selyem Út mesés kincseit rejtő tartományokat, látni a hófödte hegyeket és eljutni oda ahol Csoma Sándor vélte a magyar Őshazát... ez az embertpróbáló feladat" (Vámbéry Ármin)

2012. szeptember 21., péntek

Allah akarta...




Törökország egyik legérdekesebb szokása ráfogni, rákenni az istenségekre azt ami jó és ami rossz. A véletlen úgy adta, hogy Isztambultól negyven kilométerre kellett bevárjam a török kamiont, amellyel megegyeztem, hogy elvisz Vanba. Szintén a véletlen műve volt az, hogy a török telefonált – reggel előtt nem indul neki, szépen várjam meg őt, mert még pakolnak a kamionba mint Bogdán az üres boltban. De az már nem a véletlen műve volt, hogy egész napos szemerkélés után hirtelen leszakadt az ég és irdatlan mennyiségű csapadék hullott rövid másfél óra alatt. A török haver szerint „Allah akarta igy” és ez ellen nincs mit tenni, még próbálkozni sem szabad ellene. Atatürk megreformálta, gyökeresen átalakitotta a török nép életét. Olyan reformokat vezetett be, amelyek egy évezredes vallásosságot és merev vallásiasságot szüntettek meg percek alatt. Ám bizonyos berögződött szokásokat nem tudott még ő sem megváltoztatni. Bárki legyen is az, lett-légyen vallásos vagy kevésbé vallásos, ha török akkor Allahra fogja az élet jó vagy rossz történéseit. Erzurumig kamionnal utaztam, de ott egy török csendőrségi ellenőrzőponton kamionos haveromat megforditották és kötelezően betessékelték a legelső kamion-fogadóba. A magyarázat egyszerű volt: veszélyes a keleti kurdok lakta országrész és jelenleg Iránnal is feszült a hangulat. A térségben majd minden ország haragszik a szomszédaira – ez úgy néz ki, évszázados hagyomány. Az iráni határig kereken nyolc autóbusszal utaztam, volt úgy, hogy négy kilométert vitt, volt, hogy lerobbant Agritől két kilométerre. A határátkelés zavartalan volt számomra, mivel az egyedüli európai voltam, így egyedül kellett sorba állnom az európaiak számára kijelölt folyosón. A majd huszonnégy órás fáradságos utazást kárpótolta egy csodaszép örmény templom látványa. Szent Tádé temploma, vagy ismertebb nevén Kara Kilesi volt a mai napra Irán ajándéka az utazónak. Megérte kigyalogolni és megérte lemondani az ebédről. Olyan Világ kulturális örökséget láthattam, hogy szemem-szájam tátva maradt. Majd kétezer éves örmény kultúra és épitett örökséget láthattam, amelyet több száz éve rombolnak a török népek és még mindig dominál Kelet Anatóliában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése