Törökország egyik legérdekesebb szokása ráfogni, rákenni az istenségekre
azt ami jó és ami rossz. A véletlen úgy adta, hogy Isztambultól negyven
kilométerre kellett bevárjam a török kamiont, amellyel megegyeztem, hogy elvisz
Vanba. Szintén a véletlen műve volt az, hogy a török telefonált – reggel előtt
nem indul neki, szépen várjam meg őt, mert még pakolnak a kamionba mint Bogdán
az üres boltban. De az már nem a véletlen műve volt, hogy egész napos
szemerkélés után hirtelen leszakadt az ég és irdatlan mennyiségű csapadék
hullott rövid másfél óra alatt. A török haver szerint „Allah akarta igy” és ez
ellen nincs mit tenni, még próbálkozni sem szabad ellene. Atatürk
megreformálta, gyökeresen átalakitotta a török nép életét. Olyan reformokat vezetett
be, amelyek egy évezredes vallásosságot és merev vallásiasságot szüntettek meg
percek alatt. Ám bizonyos berögződött szokásokat nem tudott még ő sem
megváltoztatni. Bárki legyen is az, lett-légyen vallásos vagy kevésbé vallásos,
ha török akkor Allahra fogja az élet jó vagy rossz történéseit. Erzurumig
kamionnal utaztam, de ott egy török csendőrségi ellenőrzőponton kamionos
haveromat megforditották és kötelezően betessékelték a legelső kamion-fogadóba.
A magyarázat egyszerű volt: veszélyes a keleti kurdok lakta országrész és
jelenleg Iránnal is feszült a hangulat. A térségben majd minden ország
haragszik a szomszédaira – ez úgy néz ki, évszázados hagyomány. Az iráni
határig kereken nyolc autóbusszal utaztam, volt úgy, hogy négy kilométert vitt,
volt, hogy lerobbant Agritől két kilométerre. A határátkelés zavartalan volt
számomra, mivel az egyedüli európai voltam, így egyedül kellett sorba állnom az
európaiak számára kijelölt folyosón. A majd huszonnégy órás fáradságos utazást
kárpótolta egy csodaszép örmény templom látványa. Szent Tádé temploma, vagy
ismertebb nevén Kara Kilesi volt a mai napra Irán ajándéka az utazónak. Megérte
kigyalogolni és megérte lemondani az ebédről. Olyan Világ kulturális örökséget
láthattam, hogy szemem-szájam tátva maradt. Majd kétezer éves örmény kultúra és
épitett örökséget láthattam, amelyet több száz éve rombolnak a török népek és
még mindig dominál Kelet Anatóliában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése